2009. május 1., péntek

A kerítés - A kerítésen belül


"Régóta szerettem volna leírni az én történetemet. Az eset a becsapott polgárról, és mint oly sokszor a pénzről szól. Valahogy sohasem került rá idő, vagy elhalasztottam valami fontosabb miatt. 
Az események bemutatásának legelején szeretném leszögezni, hogy már tíz éve vagyok kiskunhalasi lakos és Budapest után ezt a várost is otthonomnak tekintem. Mióta letelepedtünk feleségemmel, kis lakást vettünk és napjainkat javarészt ebben a városban éljük. Próbálunk jelen lenni a város jelentősebb eseményein, annak ellenére, hogy a hétvégék adnak alkalmat a budapesti látogatásokra is. Civil rendezvényeken, családos megmozdulásokon, egyházi összejöveteleken vagyunk jelen és a médiumokon keresztül folyamatosan értesülünk a város híreiről. Az interneten is rendkívül sok és színes tartalmat találni a várossal kapcsolatban.
Fokozottan figyelem és jeles alkalomnak tartom, a Rotary Club Kiskunhalas rendezvényeit. 2008. októberében is összegyűlt a tiszteletreméltó társaság. Egy jótékonysági est fő támogatóiként a BKMÖ Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona lakói jobb ellátása érdekében nyújtottak segítséget. Az esten fellépett Zádory Édua Amarilla hegedűművész, aki virtuóz játékával örvendeztetett meg minket. Felvezetésképpen az otthon műkedvelő kórusa adott elő egy szép zsoltárt, lelkesedésükkel pótolva a pontatlanságokat. (Korábban a karvezetőt elmarasztalták, mert egyházi zenékből emelt be dalokat a repertoárba.) A csodálatos hegedűjátékot követően a helyi TV próbálta megszólaltatni az este résztvevőit. Az énekkarról kiderült, hogy fellépésüket követően azonnal visszavitették őket az intézménybe, megfosztva őket egy igazi művész előadásától. Nem hinném, hogy életükben gyakran adódik lehetőség élőben meghallgatni egy zenei kiválóság játékát. Arról már nem is beszélek, hogy konkrétan „értük szólt a dal”! Vagy mégsem?"


Perennis

Éljen Május 1.!


„Nem lehet az embereket munkával büntetni!” – hangzott el nem is olyan régen az ország első embere szájából. Nem kell hozzá különösebb pszichológiai ismeret, hogy belássuk, egyszerű elszólásról van szó…
Nekünk, magyaroknak a munka nem büntetés… sosem volt az, mi szeretünk dolgozni. Ez hagyomány. Tapasztalatból tudjuk - nem azért mert így tanították -, hogy a munka nemesít. A munkának értelme és értéke van. Ami ettől eltér, annak nincs becsülete, az nem tisztességes - akkor sem, ha jogszerű! - és nem lehet példaértékű, tehát követésre sem méltó, sőt elvetendő. 
Minket a munka nélkülözése büntet!
Mi nem törekszünk önmegvalósításra, nem akarunk minden áron vezetni, karriert építeni, pozícióhoz jutni, vagyonosodni. Minket a hivatásunk tesz gazdaggá…

Szerezzük vissza közösen a munka tiszteletét!


2009. április 28., kedd

Blog bemutatkozás


"FELELET.net honlapunkat megelőzve, új blogoldalt hívtunk életre! Blogin: Perennis. Társszerkesztő: Protest. Az oldal nyitott, de fenntartjuk jogunkat a moderálásra (tartalomszűrésre). Jelentkezz be, akár anonim és gyere, szerkesszük együtt a lapot! Tipp: a hosszabb bejegyzéseket World-be írd meg, a Blog szövegdoboza elég hitvány. Szívesen veszünk máshonnan való tartalmak bemásolását is, természetesen illeszkedve a Blog alapstílusához.

Alapkérdés: Mit teszünk a világgal és mit tesz a világ velünk?

Értékek, amit az oldalon védeni kívánunk: Hitvallás; az egyén, a család, a nemzet komplexitása; a nyelv ápolása; az egyetemes igazság tisztelete; az elesettek gyámolítása; az élet szeretete; az értékek megbecsülése; szűkebb és tágabb környezetünk helyes ismerete…

Amit nem vállalunk fel: Cinizmus, arrogancia és obszcenitás.

Olvass, gondolkozz és írj!

                                                      Üdvözlettel: Perennis

FELELET.net, a gondolkodó oldal                                 posta@felelet.net"*

*Eredet helyről (ITT!), eredeti bejegyzés alapján átmásolva 2012. május 7.-én.