2010. december 18., szombat

Körbe karikába

  
Tudományos körökben, a pszichiátria egyik szakterületének legnagyobb tekintélye Rihmer Zoltán professzor. Hálás szívvel gondolunk a doktor úrra, hiszen megmentette párom életét… Örömmel láttuk viszont a Rá(k)érdés című műsor vendégeként. A riportban elmondta, hogy egy kutatásban Kiskunhalason és környékén együtt dolgozott - az általa nagyrabecsült - Dr. Kalmár Sándor főorvos úrral… Kalmár Sándor az intézményünkben kirobbant visszaélések kapcsán, egy halasi újságban tett nyilatkozatában felmagasztalta Simon Ilona igazgató asszonyt… akit, viszont párommal elmarasztalunk szakmai hozzánemértése, és hozzáállása miatt…

Ha mindenki ilyen fantasztikus szakember, akkor hol a bibi?  Hol az igazság?

Együgyű olvasónk azt mondhatná, na lám, hiszen mindenki jót mond Simon Ilonáról, akkor meg mi a gond?
Majdnem szakmai szemmel azt mondhatnák, nincs itt semmi gond, egy pszichiátriai beteg téves ítéletéről van szó… Biztosan haragszik a felesége főnökére…
A máshogy gondolkodók, egyenesen azt a téves következtetést vonnák le, hogy Rihmer professzor úr csodálója Simon Ilonának! 
No jó, ez így kicsit erős, de az elképzelhető, ha Kalmár úr tűzbe teszi a kezét Simon Ilonáért… Ezen elv alapján,  Kalmár úr szakmai ítélőképességét Rihmer professzor úr se vonná kétségbe, tehát ő is Simon Ilona mellett voksolna… Ez persze csak egy teória…
Bár ő úgy tudom, multidiszciplináris team-munkában dolgozik, ellentétben a másik két személlyel…  

Valószínűleg, szakmailag nagyon gyümölcsöző volt Kalmár főorvos úr kapcsolata a professzor úrral és az igazgató asszonnyal is. Sőt, eredményes is. A szakmai munka megítélését azonban, befolyásolhatja az illető társadalmi ranglétrán elfoglalt helye, a szakmai kapcsolatuk egymásra utaltsága, és sok más tényező is, mint például a kölcsönös szívesség, pozíció, klubtagság, anyagi helyzet…


Ajánlom figyelmükbe korábbi írásunkat: Emberismeret II. Lásd: ITT!, Emberismeret: Lásd: ITT!  

A helyzet megítélését önökre bízom nekünk, nekünk megmarad, a saját véleményünk.



Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

5 megjegyzés:

  1. Lehet,hogy a jó arcát mutatta a Kalmár úrnak S.I.
    De ha Kalmár úr tudná Vagy tudta volna nem így vélekedne róla,hogy ilyen betegverések megtörténtek a keze alatt.És még tüntet is a betegverőkért.Ez az utolsó dolog amit egy Igazgató megtehet a beteg lakói ellen.
    Persze kapaszkodik hízeleg minden tőle magasabb rangú emberhez.Kalmár Úr nem vette észre milyen alattomos kétszínű ember.

    VálaszTörlés
  2. Kalmár úr tisztában volt vele mi történik az intézetben! Hisz nála az osztályon is kékre zöldre verték azt a beteget akivel gondjuk volt! Tudta, látta vizitkor és szemet hunyt felette. Ha az ő osztályán eltűrte akkor miért ne mondaná azt az intézetben nem történt semmi csak magas színvonalú szakmai munka!
    Jó igazgatónőt védte a főorvos urat támadta az alkoholizmusa miatt de nem gondolta egy a cég!!!

    VálaszTörlés
  3. Ilyen esetek felett nem szabad szemet hunyni, beteg emberek minden napjait keserítik meg az ilyen megnyilvánulások.Mert nem mindegy annak az embernek,hogy félelembe tartják vagy nyugodt otthonos gondozást kap.Ez az Intézet egy otthon,a lakóknak az otthona.Miért kell tetőzni amúgy is elég sok bajukat még a bántalmazással megalázással pénzük ruhájuk ellopásával? Ibolya

    VálaszTörlés
  4. "Először is ne hagyjátok, hogy bárki is uralkodjon a testeteken, lelketeken. Különösen arra ügyeljetek, hogy a gondolataitokra ne rakhassanak béklyót. Az ember lehet szabad, ugyanakkor mégis jobban megbéklyózzák, mint a rabszolgát. Fületek lehet az embereké, de a szívetek soha. Mutassatok tiszteletet a hatalom iránt, de ne kövessétek vakon. Ítéljetek logikusan és ésszerűen, de ne tegyetek megjegyzést. Ne tekintsetek senkit magatok fölött állónak, akármi légyen is a rangja vagy címe".
    Christopher Paolini

    VálaszTörlés
  5. Ez az idézet nagyon alkalmas tanulásra.Mindig a szíved szerint cselekedj.XY

    VálaszTörlés

"Soha ne félj kimondani azt,
amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz."
  (Márai Sándor)