2010. augusztus 7., szombat

Szándékos veszélyeztetés II.


Visszagondoltam néhány esetre, amikor közalkalmazotti tanácstagként, tanácsért megkerestek a munkatársak… Először mindenkit igazgatónőhöz, majd a munkahelyi üzemorvoshoz irányítottam, hogy kérjen igazolást… Sajnos sikeres esetről nem tudok beszámolni. Miről is van szó?

Súlyos, műtött beteg kollégákat - kérésük ellenére -, nehéz fizikai munkát igénylő ápolási osztályra helyeznek vissza dolgozni. Nem csak kérésüket, hanem egészségi állapotukat is figyelmen kívül hagyják, sőt a szakorvosi javaslatot is! A vezetők válaszai ugyanarra a sémára épülnek, miszerint: rád ott van szükség, vagy szó se lehet róla, vagy, ha nem birja, nem kell itt dolgozni! Akinek a betegsége pszichoszomatikus eredetű, vagy maga is potenciális pszichiátriai beteg, azt szándékosan olyan osztályra helyezik át dolgozni, ahol a pszichés megterhelés a sokszorosa az előzőnek! Kérése ellenére! Az is előfordul, hogy ki van adva: „Ki kell csinálni!”
Igaz, ezt nem mindenkivel teszik meg, de vannak a vezetők által kiszemelt emberek, akikkel mind ezt teszik, s vannak, akikkel csak a hatalmukat próbálják fitogtatni. Mindezt egy – véleményem szerint erősen vitatható - munkajogi szabályra hivatkozva, miszerint mindenki az intézmény alkalmazásában áll, nem pedig egy bizonyos részlegen belül… Minden áthelyezés ugyanis ugyanolyan stressz, mint egy teljesen új munkahely, kivéve, hogy itt esélye sincs annak, hogy jobbat kap! Az a szakmai érv pedig, mely szerint: „A rotációra a pszichés megterhelés csökkentése miatt van szükség!” - több, mint cinizmus, a dolgok jelen állása szerint.
Voltak olyan ápolók, akiket súlyos csalás eltussolására úgy vettek rá, hogy megfenyegették, ha nem teszed meg, áthelyeztetlek egy olyan osztályra, ahol az egészségi állapotod miatt nem fogod bírni a munkát! Ez bizony felér a család éhenhalásával (sokaknak ugyanis munkanélküli a párja, vagy a nagykorú eltartott gyermeke…). A büntetőjogi vonatkozását most nem is említem.

Sokan igyekeztek helytállni, tovább veszélyeztetve egészségüket, betegségük kiújulását, vagy állapotuk rosszabbodását. Néhány empatikusabb kolléga, próbálta kikímélni őket, de ezt mindenki tudja, hogy sokáig nem lehet bírni…

Míg Nyugat – Európában számos helyen már nem finanszírozzák, ha a dolgozó pl. megemelés miatt lebetegszik, nálunk még mindig meg kell szakadni az ápolóknak… Ott már mindenütt emelőgépek segítik a munkát, amit kötelesek használni, ugyanis sehol, senkinek sem éri meg, ha a munkatársak lerobbannak. Sem a betegnek, akit el kell látni, s akinek nem jó, ha állandóan új dolgozót lát, akit nem ismer, akiben nem bízik. Nem jó az intézménynek sem, mert új dolgozót kell felvenni, betanítani, vagy a megmaradt – amúgy is megterhelt - ápolókat kell még nagyobb terhelésnek kitenni. A dolgozónak lelkiismeret furdalása van, mert úgy érzi cserbenhagyta kollégáit, a többiek pedig a rájuk testált többlet teher alatt, nem az inadekvát vezetést, hanem – sok esetben felsőbb biztatásra - a beteg kollégát hibáztatják majd. Fizetheti a táppénzt, ami senkinek sem jó. A megbetegített dolgozó a lényegesen kevesebb jövedelemmel veszélyezteti a család megélhetését. A társadalomnak újabb beteget kell eltartania – hosszabb rövidebb távon -, netán korai nyugdíjaztatás és sorolhatnánk. A rosszindulatú, megalapozatlan feljelentgetések miatti vizsgálatok (pl. táppénzcsalás) pedig rengeteg pénzbe kerülnek az adófizetőknek.

Akik ismerik intézményünk viszonyait, azok jól tudják, hogy a fentiek sajnos nem egyedi esetek.

Kérem jogászok szíves tájékoztatását anonim levélben, milyen lehetőség adódik a fentiek megszüntetésére!
Természetesen azon az egyszerű lépésen túlmenően, hogy a fenntartó meneszti az egész vezetését az intézménynek!

Kérjük továbbá, hogy rendeljék el, hogy független szakértőkből álló csoport, vizsgálja meg az intézmény dolgozóinak mentális állapotát, hogy reális képet kapjanak a nálunk uralkodó viszonyokról, s hogy a szükséges és halaszthatatlan lépéseket végre megtegyék, immár nemcsak csak büntetőjogi vonatkozás következtében, hanem szándékos veszélyeztetés miatt is!



Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Vizsgálat szándékos veszélyeztetés miatt



A hőségriadó napján rendezett intézményi kirándulás, és szabadtéri sportnap rendezvény miatt - egy bejelentés kapcsán - vizsgálat zajlott az intézményben, hogy történt e szándékos veszélyeztetés.
Szúrópróba szerűen engem is meghallgattak, s számtalan kérdést intéztek hozzám, immár a vizsgálat tárgyán túlmutatva. Őszinte érdeklődésük, tájékozottságuk engem is meglepett.


A kollégák által készített írásos beszámolóban, amit a vizsgálatot végzők elé tártak, benne szerepelt, hogy a garai intézmény is elvitte kirándulni a hőségriadóban a lakóit, ugyanoda, a szegedi Vadasparkba! Azt tanácsoltam nekik, hogy ezt fontolják meg, hogy benne maradjon-e! De ők büszkén vállalva, ragaszkodtak hozzá! 
Gondolom, most már hivatalból, a garai otthonban is vizsgálódni fognak…


Személy szerint én egyetlen kérdést tettem volna föl: Voltak e kirándulni, illetve rendeztek e szabadtéri sportversenyt az országosan elrendelt hőségriasztás napján? Igen, vagy nem?

Ettől azonban alaposabbak voltak, sok minden érdekelte őket… Igyekeztem minden kérdésükre, legjobb tudásom, tapasztalatom szerint választ adni… Nem indulatból, nem is haragból – szerencsére ezektől jól tudom mentesíteni magam - , hanem tárgyilagosan, szakmai szempontok alapján…


Tovább gondolva a beszélgetést, az jutott eszembe, hogy a vezetők, akik a lakókat, figyelmetlenségből, tudatlanságból, vagy mulasztásból veszélyeztetésnek teszik ki, miért is ne tennék ezt a kollégákkal… Sőt!


Folytatása következik: Szándékos veszélyeztetés II. (ITT!)



Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

2010. augusztus 6., péntek

Nyár van, nyár...


Valaki kérdezte, miért ment el szinte az összes vezető szabadságra? Nekem van egy gyanúm, de csak gyanú!
Úgy gondolom, Kanos úrnak segítenek azt az átkozott Lovári nyelvtanfolyamot befejezni, mert az istenért sem sikerül neki!

A többi vezetőnek üzenem, nem  kell idegeskedni, fő a nyugalom minden téren, nehogy bajuk legyen...
Igazgatónő, van ám Xanaxom, adok kölcsön ha szüksége van netán rá! Ahogy elnéztem az ábrázatát, igencsak kéne bevenni 1-2 szemet, akár a dolgozóinak!

 ---------------------------------------------------------------------------------------

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

2010. augusztus 4., szerda

Olvasói levél LXXIV. - Szándékos egészségkárosítás


"Én személy szerint, elitélem a megfélemlítést! Sok embert láttam, akik ez miatt tönkrementek! Nem 1-2 hónapra, hanem egész életre! Úgy látom, a vezetők közt valakik jól kitanulták a szakmát, tudják, hogy lehet embereket pszichésen tönkretenni és élnek is vele!
Amit én hallottam az eseményekről, az megdöbbentő és számomra visszataszító amit művelnek a dolgozókkal! Nem csak hallottam, tapasztalom a betegek elmondásából!" 

Főcikkhez kiegészítés!
Nem az intézetben lévő betegekre gondoltam, hanem azon dolgozókra, akik már nem bírták tovább tűrni a megalázásokat, bántásokat és az ország különböző városaiban kértek orvosi segítséget,  mert az éveken át eltűrt terror és a velejáró stressz elviselésére már képtelenek voltak!
Semmi gond az ottani kórházban praktizáló orvosokkal, sőt nagyon jól végzik a munkájukat, mert minden beteget elirányítottak másik városba gyógyulni! Indok: mindig van olyan dolgozó, aki kibeszéli a titkot és az intézeti vezetők tudomására hozza, akik feltehetően otthon is megtalálják valamilyen formában a beteg dolgozókat! A megfélemlítésnek így sosem lenne vége!



Főcikkhez kiegészítés!
Nem az intézetben lévő betegekre gondoltam hanem azon dolgozókra akik már nem bírták tovább tűrni a megalázásokat, bántásokat és az ország különböző városaiban kértek orvosi segítséget mert az éveken át eltűrt terror és a velejáró stressz elviselésére már képtelenek voltak!
Semmi gond az ottani kórházban praktizáló orvosokkal sőt nagyon jól végzik a munkájukat, mert minden beteget elirányítottak másik városba gyógyulni! Indok: mindig van olyan dolgozó aki kibeszéli a titkot és az intézeti vezetők tudomására hozza akik feltehetően otthon is megtalálják valamilyen formában a beteg dolgozókat! A megfélemlítésnek így sosem lenne vége!


Agymosó írta. Köszönjük!


Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

2010. augusztus 3., kedd

Szabad a választás?



Aláírásgyűjtést kezdeményezett egy volt közalkalmazotti tanácstag, a közalkalmazotti tanács visszahívásáról.
A 210 dolgozó közül 110-en írták alá. Minden részleg megkapta a levelét, melyet részlegenként vissza kellett juttatni a kezdeményezőnek, - aki nem mellesleg, az orvos házaspár közvetlen irányítása alatt tevékenykedik, - majd áttekintés után, átadták a közalkalmazotti tanács elnökének! Mindenki tudhatta, ha nem írja alá, ehhez mit fognak szólni a vezetők, akik maguk is, mint közalkalmazottak aláírták… Közben láthatták, ki az, aki aláír, és ki az, aki ellentmond a vezetésnek!
 
Normális esetben kiraknak egy ívet, központi helyen, s aki akarja, aláírja, aki akarja nem. Ne feledjék, túl vagyunk egy tüntetésen, ahol a résztvevőknek épp csak blokkolni nem kellett, mint régen a gyárban. Aki bátorkodott távol maradni, az pedig hallgathatta a megjegyzéseket. Többen szabadságukról is visszautaztak a tüntetésre, mert nem mertek hiányozni!

Kérésemre ma megmutatták nekem a listát… Azon döbbentem meg, hogy olyanok is aláírták, akik a tüntetésen nem önként vettek részt, sőt akik megtagadták a részvételt… Néhányan elmondták, hogy nem tudtak mit tenni, aláírták, mert nagyon nagy nyomás volt rajtuk!
A visszahívás személyem ellen irányult, legalábbis erről értesített korábban a tüntetés szervezője. Teljesen felesleges volt, semmi szükség nem volt rá, elég lett volna, ha az öt főből, hárman lemondanak…
Igaz, akkor elmaradt volna a szervezkedés, a körlevél végig vitele, átadás-átvétele, aláírattatása, a velejáró hangoskodás, a véleménynyilvánítás, a közös felháborodás, a nyomásgyakorlás, a kiállás, a demonstrálás, a bólogatás és a többi teátrális megnyilvánulás!

Lényeg az, hogy ma megtörtént a tanács feloszlatása, és három embert felkért az elnök (7.o. főnővére) a választás lebonyolítására, valamint a szavazatszámlálásra. Hát mit mondjak, a pártatlanság fogalma nem jutott eszembe a személyek neve hallatán, ezért javasoltam, legyenek ott független megfigyelők…
Gondolom ez is egy újabb javaslat, ami ott végzi, ahol a többi… Ha mégsem, akkor sem érhet sokat, hiszem csak szabad ember választhat szabadon.

Nem szerencsés a választás időpontja, legalábbis akkor, ha működő tanácsot szeretnének választani! De ezt ők is pontosan tudják.

Megfélemlített embereknek nem lehet a nyakába sózni egy „demokratikus választást”! Amíg a munkahelyi terror tart, addig semmi értelme ezeknek.
Ahogyan Balczó András mondotta: „A demokrácia felnőtt emberekre van kitalálva, nem félrevezetett emberekre… Hódít a lazaság, az erkölcstelenség, a liberalizmus… a liberalizmus viszont az istentagadás fedőneve.”

Azt is mondhatnám, hogy az ördöggel cimborál, aki támogatja az újabb, irányított választást!


Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

Szándékos veszélyeztetés?



Újabb vizsgálat, egy újabb bejelentés alapján. A mai munkatársi értekezleten (mentálhigiénés csoport) felolvasták a megyei fenntartó elkövetkező vizsgálatáról szóló tájékoztatást, melyben megnevezik a feljelentőket, a vizsgálatot végzőket, hosszasan taglalva az eljárás menetét, annak előkészítésére vonatkozó teendőket, stb…

A vizsgálat tárgya, az intézményben élő betegek kánikulában (vörös riasztás) történő kirándultatása, valamint szabadtéri sportverseny rendezése. Vizsgálják, hogy történt-e szándékos veszélyeztetés.
Emlékszem, amikor megtudtam, hogy szabadtéri programok vannak kiírva arra a napra, kérdeztem két érintett kollégámat, hogy miért most, és miért kint, a válasz annyi volt: "mert egyszer már elnapolták…"(!) Nem értettem vele egyet.

Kétségkívül, alaposan és körültekintően felkészültek, felkészítették a lakókat a kirándulásra, s a sportverseny is – a lehetőségekhez képest – körültekintően zajlott: árnyék, üdítő… egyetlen dolgot leszámítva, a hőséget!
. 
Ez a probléma ugyanazt a kérdést veti föl számomra, mint a nyaraltatásnál a mosogatás kérdése. Ha az ÁNTSZ tiltja járványügyi, vagy egyéb okból, hogy én, a konyha területére belépjek, akkor hogyan oszthatnak be mosogatni nem konyhai dolgozóként? Önkéntességre hivatkozni pedig, több mint tévedés, ráadásul nem is igaz. Ha az ÁNTSZ hőségriadót rendel el országosan, felszólítva az embereket, hogy csak az tartózkodjon a szabadban, aki nem tehet másként, akkor mi ezt, miért nem tudjuk betarta(t)ni? Ráadásul itt beteg emberekről van szó, akik rendszeresen gyógyszereket is szednek... Ezt hívják véleményem szerint öntörvényűségnek!

Én a sportversenyre voltam beosztva, s bár a kollégák mentesítettek a cipekedéstől, délre már nekem is megfájdult a fejem a hőségtől.
Mivel a feljelentésre valószínűleg a blogon beírtak miatt került sor, így minden kritikát irányomba fogalmaztak meg, amit nem igen volt módom és lehetőségem visszautasítani…
.
Sok dolog elhangzott, de egy dolgot nem említettek: legközelebb, jobban odafigyelünk!
. .
.
Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

A vizsgálat vége eljött illetékesek!!!


OLVASÓI LEVÉL IX. - X.

 



Tisztelt Blog olvasók!

Meggyőződésem hogy Intézményünkben minden olyan ember fel fog állni, aki érintett bármilyen szinten, ha eljön az ideje és szembe fog nézni a nyilvánossággal akár negatív, akár pozitív is legyen a végeredmény. Mert minket még erre tanítottak, hogy vállaljuk tetteinkért a felelősséget. Nekünk lesz merszünk szembe nézni mindenkivel nem úgy, mint a két feljelentőnek, akik háttal a kameráknak adják elő a történeteiket. Olyan emberek, akik nem ismernek minket, nem ismerik az intézeti életet és nagyon csekély elképzelésük van, vagy még az sincs egy ilyen intézet működéséről, életéről, a lakókról, betegségeikről, a nővér -lakók kapcsolatáról, munkatársi kapcsolatokról, azok ne alkossanak, alaptalanul véleményt ne ítélkezzenek. Várjuk meg a vizsgálat végét. Személy szerint felháborítónak tartom, hogy mind szakmailag, és mind erkölcsileg megalázzanak, és sárba tapossák azt, amit éveken keresztül letettünk az asztalra. Mégis azt mondom a legnagyobb elismerés az, amikor bejövünk dolgozni és a lakók odajönnek hozzánk, beszélgetnek velünk, megkérdezik hogy vagyunk ,és amikor haza megyünk, megkérdezik mikor jövünk dolgozni mert várnak minket, és ezeket csak az tudhatja aki nap mint nap köztük van. Kívülállók mit tudhatnak, olyanok, főleg akik be sem mernek jönni a kapun. 

Van egy láthatatlan bíró, akit magunkban hordozunk,és akit nem lehet hazugságokkal megtéveszteni. Néma, és mégis beszél, éjjel-nappal szüntelenül halljuk, amint ítélkezik fölöttünk.

Az igazságnak van egy ismérve. 

Nincs olyan hazugság, mi ki ne derülne.

Ezért az igazságért, Te is tegyél! - Ha eljő,

Meg ne szégyenülj! - Te is igaz legyél.


Mi tartjuk magunkat mindkettőhöz!!!!
----------------------------------------------------------------------------

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net

2010. augusztus 1., vasárnap

A gerinctelenség tetőfoka!

Én már sok mindent hallottam, de mindig van új a nap alatt! 
A hírhedt, rossz indulatú főnővérről van szó ismét! Az intézetben úgy működik a munkarend, hogy a főnővér megcsinálja a beosztást egész hónapra, - megjegyzem, ez is a dolga! - a kötelező óraszámnak megfelelően, a részarányosan kiírt szabadságokkal kiegészítve! Ez így, nem igazán fair!
Volt akinek 4 szabadnapja is volt egymást követően, ezzel semmi baj, de az, hogy leteszi a műszakot, és tudja 4 napot otthon lehet, biztos jól jön minden dolgozónak. Ezzel is tervez. A csapás akkor éri, amikor 4 nap után megy dolgozni, s látja, hogy az igen "tisztességes" főnővér belenyúlt a beosztásba: van akit kihúz a műszakból, aki pedig a szabadnapjait tölti, azt beírja helyette! Nehogy bárki tévedésbe essen, nem kérdezi meg előtte a dolgozót, nem győződik meg róla, hogy egyáltalán itthon tartózkodik-e, nem is értesíti ki a kollégát, hogy be kell jönnie!
A meglepetés akkor éri, amikor gyanútlanul megy dolgozni, s jön a számonkérés: Itt és itt be volt osztva, miért nem jött dolgozni? Aztán fennhangon közli a kollégával: Én maradtam bent helyetted dolgozni, de nem szóltam a vezetőknek, nehogy bajod essen! S máris zsarolhatóvá teszi őket. (Ebből adódik a vezető sok óra lecsúztatása, mert 16h- ig rendes munkaideje van elszámolva, aztán számolja plusszban a 3 óra helyett a 12 órai műszakot!) Ez a nagy félrevezetés! Igy fogja meg a kollégákat és próbálja a saját oldalára állítani őket! Őt mindenkinek isteníteni kell, ezt elvárja! Volt olyan munkatárs, aki állította nem volt beosztva, de a főnővér, az általa önkényesen átjavított beosztással igazolta hazugságát! A másik amivel érvelt, ha a kollégák otthon vannak szabadnapon, kutya kötelességük betelefonálni, változott-e a beosztás! Ki hallott már ilyet, hogy naponta kétszer érdeklődjön, mennie kell-e dolgozni? (Ki fizeti meg a telefonszámláját?)
Ezért némely ápoló bátorkodott, hosszabb szabadnapok előtt lefényképezni a beosztást hazamenetele előtt, hogy kivédje, ezt az aljas húzást, de ezt, - a főnővért istenítő ápolók - elárulták neki. Mindenesetre ez a tranzakciója csődöt mondott!
Kérdezem én, hol van az a törvény, vagy munkaszerződés, ahol ezek az alattomos módszerek le vannak írva, vagy megengedettek? 
Megteheti, mert rokon, és a kollágái mindent elnyelnek a békesség kedvéért?
Erre adjon nekem választ valaki!

---------------------------------------------------------------------------------------

Anonim levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk ITT!
www.pszicho.net