Örömmel értesítem hűséges érdeklődőinket, hogy a kecskeméti Juhar utcai intézmény bloggerének írásai ismét olvashatók. Látogassanak el weboldalára!
Elérhetőségét lásd az oldalmodulon, és ITT!
2012. január 28., szombat
A lehetséges válasz a történések hátterére...
2012. január 27., péntek
Ez a robbantás, nem az a robbantás…
Talán emlékeznek még (lásd az oldalmodulon: Gyalázat I-II. – Terror az éjszakában!), hogy a koronatanú vallomását követő este a családjánál robbantásos merénylet történt, melynek következtében két autó kiégett, a szín alatt álló konflisok is megperzselődtek… a kár tetemes… nincs, ki megtérítse… A terhelő tanúvallomás egyike P. Tibor vádlott ellen szólt…
Tizenpár oldalas jegyzőkönyv, helyszínelés, vizsgálat, nyomozás, szakértői vélemény… Eredmény: nulla… Majd fellebbezés, újabb papíralapú vizsgálat, ezúttal egy szakértőbbnek tűnő megállapítás, melyet - véleményem szerint az összes elutasítandó szakértés alkalmával, ugyanazzal a - „szak” blabla szöveggel indokolva hárítanak el.
A jegyzőkönyv megkérésekor ijedten kifogásokat keresők, egymásra hivatkozók adták egymásnak a telefonkagylót, mondván „ez eddig nem volt szokás”… Már akkor rossz érzésem volt, hogy miért nem adják ki a jegyzőkönyvet kifogások nélkül, s mi ez a nagy riadalom egy egyszerű kérés esetén a tűzoltó hatóságoknál?
Több dolog merült fel bennem… vagy nagyon dilettánsak a vizsgálódók, vagy nagyon profi(k) az elkövető(k)… Az előzőre rácáfoltak a kellő hozzáértéssel és alapossággal dolgozó helyi és megyei helyszínelők. P. Tibor ápoló, az elkövetés időpontjában éppen dolgozott és nem hagyta el az intézményt… Tételezzük most fel, hogy ez valóban így történt… bár ez nálunk nem lehet kizáró tényező, hiszen közismert, hogy néhány kolléga munkaidőben rendre elhagyta munkaterületét, sőt az intézményt is. Maradna tehát a profi elkövető elmélet, vagy ami még rosszabb, a háttérben törvény felett álló megbízó, vagy megrendelő áll…
A profi elkövetők sokba kerülnek, és általában nagyobb volumenű ügyekbe (maffialeszámolás, területszerzés) szokás felbérelni őket… Kizárásos alapon, marad tehát a legrosszabb… De mi lehet a célja a megbízó(k)nak (ha van ilyen)? Bosszú, megfélemlítés, vagy mindkettő?
Pár hete a sajtóból értesült ország-világ, hogy ismét Kiskunhalason, ezúttal az Akadémia söröző játéktermi részében történt robbanás… A kár, az első híradások szerint 50 millió forint, ami pár nap múlva a duplájára emelkedett… Attól most tekintsünk el, hogy a sörözőt jónéhányan gengszterek fészkének tekintik, s attól is, hogy az elkövetőnek sokan hálálkodnak ismeretlenül, hiszen szemükben ő egy jótevő… (Köztudott, hogy sokak gyötrelmét, és családok tragédiáját, vagyonok elherdálását okozta a játékterem működése…)
Persze ez a robbantás, nem az a robbantás… Itt nagy erőkkel folyik a nyomozás… Itt rögtön nyomravezetői jutalmat ajánlanak fel, s láss csodát, napokon belül megvan a gyanúsított, P. Tibor…
Ez a P. Tibor valószínű, nem az a P. Tibor…
Visszatérve a mi esetünkre, itt az áldozatok egyszerű, egyenes, dolgos emberek. A szülők becsületre, felelősségre nevelték gyermekeiket… Az ápolónő, másokért való kiállása során veszélybe sodorta saját magát és családját is… A tisztességes bajba kerül, komoly veszteségét nincs ki megtérítse, és a felelős(ök) sosem kerül(het)nek bíróság elé…
Aki viszont egy bűnbarlang ellen elkeseredett dühében támadást intéz, az kíméletlenül meglakol… Az üzenet baljósló…
A két történet eddigi tanulsága szerint, aki morális értelemben pozitív dolgot tesz, (mert ugye mások függőségéből, nyomorúságából hasznot húzni, több mint tisztességtelenség) úgy, hogy közben nem fenyegeti mások testi épségét az megbűnhődik, míg, aki alantas céltól vezérelve ártatlan emberek életét veszélyezteti, súlyos lelki, anyagi kárt okozva, az megússza…
Persze, ők nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni: Senki sem ússza meg. Igaz bíró előtt kell feleljenek, ahol nem lesz jogász, se ügyvéd, se ülnök, se zárt tárgyalás… De még titkosítás sem…
Remélem a két eset közti ellentmondások, másokat is elgondolkoztatnak… S hogy a fenti kérdésemre visszatérjek, érdemes arra is egy kis figyelmet fordítani, hogy mi történt ezután… Hogy van-e összefüggés, nem tudhatjuk biztosan, de az bizonyos, hogy az esetünk után a bíróságon, sorra visszavonták a tanúk a korábbi, rendőrségen tett vallomásaikat…
Az autók robbantásánál – ellentétben a sörözőével - nem tapasztaltuk, hogy nagy erőkkel nyomoztak volna, sőt egy szakértői jelentést is úgy kellett kicsikarni, szinte a szó szoros értelemben… Az első szakértői jelentésből pedig – laikusként is állíthatom -, hogy csak a szakértelem hiányzott, a másodikból pedig csak azok a konkrétumok, melyek alapján beazonosítható lenne, hogy mely esetről is szakértenek…
Választ csak úgy kapunk, ha a helyes kérdést tesszük fel… Esetünkben immár nem visz előre, ha azt kérdezzük, hogy ki volt a robbantó? A kulcskérdés az lehetne, hogy miért nem bukkantak a nyomára az elkövető(k)nek? Mert ha annak néznének utána, hogy kinek az érdekében állt a tanúk megfélemlítése, közelebb jutnának a megoldáshoz… Ha szeretnének… No, és nem mellesleg vizsgálat tárgyát képezhetné, hogy kinek áll rendelkezésére az az eszköztár, az az anyagi- és az a kapcsolati tőke, amivel ez kivitelezhető, netán eltussolható?
Remélem fejtegetésem segíti a nyomozóhatóságok munkáját… Itt az ideje, hogy az igazságszolgáltatás joga, érvényre juttatása minden állampolgárt egyöntetűen megillessen! Nem csak papíron.
A két robbantásos történetből jelenleg az szűrhető le, hogy ahol pénz és hatalom van, ott megvan a tettes, ahol a kisembert éri kár, ott a tettes(ek) megúszhatják…
Legalábbis, látszólag…
Egyelőre.
Pályázati kiírás
A Bács-Kiskun Megyei Intézményfenntartó Központ
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A.-20/B § és a
257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet 1/A.§ alapján
pályázatot hirdet
a Kiskunhalasi Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona
igazgatói (magasabb vezetői)
állásának betöltésére az alábbiak szerint: ITT!
Névtelen hozzászólásként érkezett, köszönjük!
Egy másik lehetséges válasz a történésekre…
Előzmény: ITT!
A múlt héten két előadáson is jártam, két különböző helyszínen. A két különböző előadó szinte szó szerint ugyanazt a megállapítást szögezte le:
„Jelenleg a világ két legnagyobb üzlete: a fegyver, és a gyógyszer…”
A fegyver is, a gyógyszer is öl… A két dolog pedig szoros összefüggést mutat… A háborúk kirobbantóinak személyiségéről alant olvashattunk… Talán, ha ők állnának kényszergyógykezelés alatt, kevesebb áldozat lenne világszerte…
Eszembe jutott még, Papp Lajos professzor által írtak és mondottak: „ha a beteg túléli is a betegséget vagy a műtétet, a gyógyszerekbe bizonyosan belehal…”.
Az egyik előadáson elhangzott még, hogy egy közismert orvosprofesszornak megtiltották egy bizonyos – életmentő – beavatkozás elvégzését… Sőt, meg is fenyegették, ha még egy műtétet végrehajt, akkor oda az állása! A műtétet egyébként Európa szerte mindenütt engedélyezik és végzik is az orvosok…
Elképzelhető hát, hogy a pártfinanszírozások mellett, a gyógyszerlobbi is a háttérben áll?
Az intézményekben történt visszaélésekre adandó lehetséges válaszokat megerősíti egy régi ismerősömmel folytatott párbeszéd… Öreg motorosnak számít az illető… Nemcsak a szakmánkban…
Kérdeztem: Gondoltad volna, hogy hazánkban a szociális ágazat nem a rászorulókról, hanem a pénzek lenyúlásáról szól?
Egyszerű, magabiztos válasza meghökkentett: „Mindig is arról szólt.”
Lásd még korábbról: Állami gondoskodás, vagy fosztogatás?
2012. január 26., csütörtök
Köztünk élnek II.
..."Az alábbiakban felsorolom az ismert szociopata/pszichopata típusokat. Kérem a Kedves Olvasót, tartsa észben, hogy néhány jellemző minden típusra vonatkoztatható. Minden típusú szociopatának/pszichopatának egy nárcisztikus és gigászian felfuvalkodott nézete van önmaga értékéről és fontosságáról. Másokat, mint alacsonyabb rendű lényeket látják, míg önmagukat a világegyetem középpontjának, magasabb rendű lényeknek, akiknek jogukban áll saját szabályaik szerint élni, akár mások kárára is, és akiknek különleges kiváltságaik és jogaik vannak másokkal szemben. Úgy képzelik, hogy maga a tény, hogy léteznek máris jogosultakká teszi őket, minden speciális talentum vagy elvégzett munka nélkül is különleges privilégiumokra, pénzre, státuszra és a többi. Az egocentrikusságuk egyszerűen kirívó, nem is tudják mások jogait, biztonságát vagy véleményét figyelembe venni, ha az éppen nem egyezik az õ véleményükkel. Az elméjükben másoknak nincs is jogosultságuk a véleményalkotásra, amennyiben az eltér az övéktől, hiszen úgy hiszik, hogy ők valamilyen kiválasztottság révén sokkal jobban tudnak mindent. A szociopaták/pszichopaták jobbára arrogánsak, maróan cinikusak, nem ritkán egyesen és nyíltan sértegetnek másokat, teljesen rosszhiszeműek, rettenetesen pesszimisták, mérhetetlenül szemtelenek, és túlzott az önbizalmuk. Majdnem mindig mások feletti hatalomra és irányításra törekednek és egyáltalán nem is tudnak másokkal egyenlően együttműködve létezni. Mindemellett ÁLLANDÓAN hazudoznak, és a hazudozás úgy jön számukra, mint másnak a lélegzés. Ám, ha hazugságokon kapják őket, akkor sem jönnek zavarba, hanem ehelyett, mások teljes döbbenetére, egyszerűen átvariálják a történetüket, amibe újabb hazugságokat szőnek bele. A lelketlenség, a manipulálás, a pszichikai/érzelmi bántalmazás, a felelősség nem vállalása, illetve mások felhasználása, kihasználása, meglopása, korrumpálása és cserbenhagyása is minden típusra vonatkoztatható.
1. A Jekyll és Hyde (a legsűrűbben előforduló szociopata)
Õ egy erőteljes személyiségű ember, aki szinte lesöpör a lábunkról. Jön, lát és győz! Úgy vágódik be nálunk, hogy visszatükrözi a SAJÁT értékeinket, érdeklődési körünket, életfilozófiánkat, ízlésünket és szokásainkat. Érdeklődik mindenről, ami velünk kapcsolatos. Becsületességet és őszinteséget tettet. Szereti az áldozatot játszani (pl. a gonosz számító első felesége kifosztotta). A nők sokszor meg is sajnálják és azonnal kijön a gondoskodó, pátyolgató ösztönük. Jellemzője, hogy elég gyorsan házasságot és stabilitást akar, ám ez a kontroll mániákus csak azt akarja elérni, hogy rá támaszkodjunk és a későbbiekben aktívan aláássa az önbizalmunkat, hogy önállótlanodjunk és ő váljon a mi bizonyosságunkká. Segítőkésznek, becsületesnek, támogatónak, nagylelkűnek, hős és hűséges szerelmesnek tűnik abban a fázisban, amikor "idealizál" minket. Ez a fázis viszont SOHA sem tart örökké és előbb-utóbb kijön a Hyde személyisége. Amikor az idealizálás fázis véget ér, mert elérte a céljait és nincs többé szüksége az áldozatára, vagy, mert megunta a partnert, az áldozatot - legyen az feleség vagy barátnő - lelketlenül objektifikálja (élettelen, értéktelen tárgyként kezeli) és megszabadul tőle. Ez úgy realizálódik, hogy egyik napról a másikra egész életen át imádott gyémántgyűrűs mennyasszony királynőből egy spermában pacskoló, orgiákban szétkefélt, AIDS-es utcasarki elmebeteg kurva leszel, akit még mocskos prostinak nevezni is megtiszteltetés lenne. Teljesen meggyőzően tudja utánozni az emberi érzelmeket, ám amikor végre kiderül, hogy csak színészkedett a kényelem, haszonszerzés és szexuális előnyök érdekében, és milyen lelketlen érzelmi és lelki brutalitásra képes valójában, olyan rendkívül sokkoló lehet a lelkiismeret, bűntudat és emberség teljes hiánya, hogy az már-már FELFOGHATATLAN. Vagy önként befejezzük a kapcsolatot és mentjük, ami még menthető vagy ő fog lelketlenül ledegradálni, leverni, megőrjíteni, kifosztani és eldobni, hogy egy újabb "tökéletes" partner vagy lehetőség után nézzen. Általában nem hűséges, de a saját áldozatait vádolja hűtlenséggel. Az áldozatok súlyos érzelmi és anyagi károkat szenvednek és az érzelmi gyógyulás hosszú, mert a legbrutálisabban bánik el azokkal, akiktől meg akar szabadulni. Megjegyezendő, hogy ez a fickó tönkreteszi az egészségedet és romba dönti az életed infrastruktúráját, kifosztva és egy szál ruhában kell újrakezdeni az egész életedet, de ettől függetlenül úgy áll ki a publikum elé sármosan, elbűvölően, "őszintén", mintha minden a legnagyobb rendben lenne és õ lenne a legtisztességesebb ember. És moralizál az erkölcsről! Olyan horrorisztikus amit művel, hogy amikor az áldozat elmeséli szinte rémfantazmagóriának tűnhet és nem hiszik el az emberek, mert nem tudják elhinni, hogy egy látszólag sármos, tiszteletreméltó ember így bánhat másokkal!
2. A gyenge elbűvölő nő
Ez az édes, hízelgő, őszinte, nőies, gyengéd érintésű, elesett, érzelmileg kiszolgáltatott, gyenge dáma, úgy tűnik nem tud megbirkózni a valós világ dolgaival és rászorul, hogy egy erős férfi fogja a kezét és felkarolja. A színészkedése teljesen hitelesnek tűnik, de csak azt a célt szolgálja, hogy behorgássza a férfiakat. Általában áldozatnak állítja be magát, de ez a parazita kicsalogatja és rájátszik a férfiak természetes védelmező ösztöneire. Mesterien tudja manipulálni a férfiakat mások ellen, akár még bántalmazásba vagy bűncselekmények elkövetésébe is. Amikor az álarca végre lehullik, az áldozatok megismerhetik a döbbenetesen számító, irigy, kapzsi, ragadozó, gyűlölettől eltorzult, kegyetlen, lelketlen, ravasz arcát. A szeretetnek, az együttérzésnek és emberségnek még csak nyoma sincs benne. Ez a nő halálosabb tud lenni, mint a férfi "kollégái", mert a szexualitást is kizárólag manipulálásra használja és képes arra, hogy egy férfit teljesen megnyomorítson a férfiasságában. Érzelmileg egy 5 éves kislány szintjén van és olyan őrülten akaratos hogyha nem kapja meg amit akar, csak látszólag törődik bele, miközben azon ügyködik manipulatív módon, hogy az áldozatának még a lelkét is kigyilkolja, vagy tönkretegye az egész életét.
3. A hazug-hazug
Ez a fajzat látszólag minden ok nélkül is hazudik. Mesterien tekeri a szavakat (a mieinket is) és még mesteribben tereli el a figyelmet kényes kérdésekről, a kérdések egyenes megválaszolásától. A tényeket is ügyesen homályosítja vagy fordítja maga hasznára. Amikor igazat mond, akkor is úgy és akkor mondja, amikor ezzel a saját céljait segíti vagy manipulálhat másokat a saját előnyére. Ennél a kreatúránál megfigyelhető az is, hogy egy mondatban hazudik és mond is igazat. Nagyon kell figyelni vele, mert úgy összemossa az igazságot a hazugsággal, hogy a végén már az ember azt sem tudja, mikor hazudik és mikor mond igazat. Mi magunk kételkedni kezdünk az igazságban. Hipokrata módon moralizál, miközben folyékonyan hazudozik, kihasznál, felhasznál, manipulál és bántalmaz. A felénk irányított hazugságai jellemzően érzelmileg irgalmatlanul kegyetlenek és ezeket természetesen ügyesen megfogalmazott mérgező mondatokban adagolja. Az áldozatait érzelmileg instabilnak állítja be és másokat okolva mindenért SOHA nem vállal felelősséget a saját cselekedeteiért és szavaiért.
4. Az izgalomkereső
Õ soha nem tanul a múltbeli meggondolatlanságaiból és tévedéseiből. Könnyen elunja magát, a szüksége az izgalomra egyre súlyosbodik a kor előrehaladtával. A felelőtlensége elég gyakran veszélyezteti mások testi épségét, érdekeit, kapcsolatait stb. Nincs fegyelme a saját impulzusai felett és rossz az ítélőképessége. Törvényszegés, bűnöző magatartás és droghasználat szokványos az ilyen szociopaták/pszichopaták esetében.
5. Néró, a rosszindulatú pszichopata
Ő már nem a Jekyll és Hyde típusú, hanem a normalitás álarca nélküli pszichopata. Ez egy szadista, akinek az áldozatai mindig emlékezni fognak az üres, jéghideg, ragadozó tekintetére. Ő a nyílt nőbántalmazó, a gyermekbántalmazó, a zaklató, a gyilkos, a sorozatgyilkos, a tömeggyilkos politikus vagy vallási vezető, az erőszakoskodó, a terrorista, a gyújtogató, aki egyébként elég arrogánsan szokott viselkedni és maróan cinikus. Alacsony a stressz toleranciája szóval hihetetlen dührohamokat tud kapni és kiszámíthatatlanná válhat. Mivel gyermekkorában valószínűleg olyan környezetben nőtt fel, ahol a becsapás, cserbenhagyás, hazudozás, megalázás és az eltúlzott büntetés szokványos volt, ő is várja a becsapást, a megalázást és a büntetést. Ez a fenevad az, aki szadista módon majd megőrjít az agyjátékaival, provokál, inzultál, zaklat, kínoz lelkileg és agyilag (vagy akár testileg és szexuálisan is) csakhogy idegösszeroppanást kapjál. AZ ÉLVEZET KEDVÉÉRT KÍNOZZA AZ ÁLDOZATAIT. Sokan közülük szexuális deviáns és roppant kedveli a szado-mazo típusú szexet. A többi szociopatához hasonlóan, abszolút nincs lelkiismeretfurdalása, nem érez bűntudatot és nincs tekintettel mások érdekeire, biztonságára, egészségére stb. Szadisztikusan a nálánál gyengébbeket pecázza ki magának: nőket, gyermekeket, egyedülállókat, időseket vagy valamilyen okból kiszolgáltatott helyzetben lévőket. Ő az, akit a média imád a borzalmas bűncselekményei miatt! EZEK A PSZICHOPATÁK TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÜKBEN SKIZOID/PARANOID BEÜTÉSŰEK ÉS DELUZIÓSAK. Többen közülük Néróknak, isteni kiválasztottaknak, professzoroknak vagy ítélőbíróknak képzelik magukat, akiknek a feladata, hogy büntessenek vagy rideg, kegyetlen leckéket tanítsanak. Nem ismerik a mértéket. Például egy nő kacéran néz rá és ettől úgy dönt, hogy úgy kell tisztességes viselkedésre tanítania, hogy romba dönti az egész életét vagy megerőszakolja, meggyilkolja és feldarabolja. ABSZOLÚT NEM ISMERIK A MÉRTÉKET ÉS NINCS BENNÜK SEM BELSÕ GÁT, SEM KÜLSŐ TÁRSADALMI GÁT, AMI MEGÁLLÍTANÁ ŐKET. CSAK ÉS KIZÁRÓLAG A NYERS ERŐSZAK ÁLLÍTJA MEG ŐKET, DE EZ VONATKOZTATHATÓ A TÖBBI TÍPUSÚ SZOCIOPATÁRA IS. A legkisebb vélt vagy valós hibára eltúlzottan reagálnak, és legtöbbször a "hiba" valójában vélt hiba, mert a saját borzalmas előítéleteit és közveszélyes delúzióit vetítik ki másokra.
6. Az arrogáns
Ő mindig a középpontban akar lenni és ezt vagy negédességgel, sármmal éri el vagy durva arroganciával. Az a legfőbb vágya, hogy irigyeljék, féljék és gyűlöljék. Úgy igazgatja a dolgait, és manipulál másokat, hogy pontosan ezeket az érzelmeket váltsa ki az emberekből. Ezekből aztán soha nem elég neki. Csak úgy pacskol és ragyog az általa gerjesztett és felkorbácsolt irigységben, a tőle való félelemben és a felé irányuló gyűlöletben. Épelméjű ember a szeretetet, megbecsülést, barátságot és tiszteletet óhajtja, de nem ő! Híresség vagy hírhedtség, számára egyre megy, ha ez a középpontba helyezi és kiváltja mások figyelmét, irigységét, gyűlöletét vagy félelmét. Cinikus, arrogáns és felvág az értéktárgyaival, gazdagságával, előnyös kapcsolataival, vagy akár szellemi/fizikai adottságaival. A reakciói jellemzően eltúlzottak, így rettenti és zavarja meg az áldozatokat (ez az eltúlzott összezavaró reakció egyébként jellemző majdnem minden szociopatára/pszichopatára).
7. A karizmatikus vezető
Ez a fajzat a manipuláció NAGYMESTERE. Mindenkit manipulál, hogy státuszhoz, ranghoz, irányításhoz, pénzhez, figyelemhez jusson. Eljátssza az erényest, az erkölcsöst, a tökéletes apát és férjet, a spirituális vezetőt, a bölcs tanácsadót, a mentort, a hűséges barátot. Karizmatikus, nagy az önbizalma, határozott a fellépése és szinte tökéletesnek tűnik. Ám mindez csupán arra szolgál, hogy státuszhoz, ranghoz, előnyökhöz, figyelemhez jusson. Az agymosó technikái igen kifinomultak és fejlettek éppen ezért vallásos közösségekben, szektákban és a politikában sűrűn megtalálható. Általában a hiszékenyeket, a gyengéket, a tanulatlanokat, a tájékozatlanokat, az elesetteket és kiszolgáltatottakat, és a gyenge szellemi képességűeket célozza meg és használja fel a céljaira. Látszólag jóindulatúan pátyolgatja és irányítgatja a közösséget, de ebben nincs az égvilágon semmilyen alturizmus, mert csak is kizárólag kóros önérdekből és önzésből teszi.
8. A szexuális ragadozó
Hiperszexualitás, pornográfia, orgiák, családon belüli szex, fiatalok megrontása, pedofília és rengeteg maszturbálás tapasztalható nála. Az áldozatok tudnak csak mesélni arról, hogy milyen ördögi módszerekkel manipulálja bele az embereket mindenféle szexuális tevékenységbe. Fiatal, idős, férfi, vagy nő, nála nem számít, ameddig szexuális élvezetet tud belőlük magának kovácsolni. Preferálja a szado-mazót. Könnyen elunja magát, egyre elferdültebb vagy veszélyesebb szexet követel és keres magának. Ennek az elmebetegnek van egy ellentéte: az, aki teljesen megtagadja a szexualitást, intimitást és az érzelmeket a szerelmi partnerétől. Izgalmat és vágyakat gerjeszt, aztán elutasítja, vagy a természetes nemi szükségletei miatt bünteti és alázza a partnereit. Míg az előző az állandó felfokozott szexuális érzelmekkel és atmoszférával kínozza az áldozatait, ez az utóbbi azon élvezkedik, hogy a társa alapvető szexuális és érzelmi szükségleteit megvonja és figyeli, miként kínlódik és hervad miközben rosszhiszeműen gúnyolódik a szenvedésein. KIGYILKOLJA a nőt a nőből, a lelkével együtt. És ez is a célja, mert egy nőgyűlölő szadista, aki a nőben nem "ajándékot" és a másik felét látja, hanem ádáz riválist. Ám ezzel egy időben rettenetesen irigy is rá, és nem ritkán példának okáért annak a parfümjét vagy használati tárgyait használja titokban. Mindkettő fajzat szereti degradálni, élvezeti cikké tenni és megalázni a partnereit.
9. A nomád parazita
Ennek a fajtának nincsenek hosszú távú tervei. Nem tudja magát elkötelezni, nincs benne dedikáció, teljesen céltalan, és teljesen irreális elvárásai vannak. Kifejezetten egy opportunista, aki ragadozóként keresi a lehetőséget, hogy másokat kihasználjon, meglopjon, vagy mások érdemeit elorozza.
10. A szélhámos manipulátor
Egyetlen dolgot élvez mindenek felett: egymásnak uszítani embereket, közösséget, társadalmakat, attól függően, hogy milyen pozícióban van. Az embereket, mint "poxy"-kat használja fel a másokkal való érintkezésre, ő maga a háttérben marad és perverz módon élvezi a színjátékot, amit õ tervelt ki és manipulált ki mások felhasználásával. A "szövetségeseit" és a célpontjait egymástól elkülönítve tartja és mint bábukat játssza ki őket egymás ellen. Rettenetesen ügyes a szavak csavarásában és nagyon sármos szóval általában eléri, amit akar. Sokszor azonban megfélemlítéssel, hamis tudálékossággal, tettetett segítőkészséggel teszi magát "nélkülözhetetlenné" és éri el a céljait. Nagy önbizalommal és fontossággal avatkozik bele minden problematikus helyzetbe és fog hozzá a problémamegoldásba. Majdnem mindig a pénz és az előnyök a célja, de van, amikor csak szórakozásból manipulál, zavar össze és uszít egymásnak másokat. Bármibe beleegyezik, bármit megígér csak, hogy aztán cserben hagyjon vagy pontosan az ellenkezőjét tegye. Ezek után természetesen téged vádol meg az egyezmény megszegésével. Rettenetesen élvezi a jogi helyzetek fabrikálását, amelynek keretében a saját áldozatait bebörtönöztetheti, vagy perbe foghatja mindenféle károkért. A valóságban ő maga idézi elő és manipulálja ki ezeket a jogi helyzeteket.
11. A szakmai terrorista
Ő minden intelligens és erkölcsös értelmiségi rémálma. Sőt, szerintem minden alkalmazott rémálma. Általában jó a fellépése, elég sikeres a szakmájában, intelligens és jó a szakmai reputációja is, de az az apró jellemhibája van, hogy másokat kegyetlenül hátba szúrva, másokat manipulálva, másokat ellehetetlenítve, elértéktelenítve és elgáncsolva jut egyre feljebb a cég ranglétráján. Ha útjában állsz nem számít, hogy 3 gyermeket etetsz a fizetésedből, kegyetlenül kicsinál. FIGYELEM: ez az a fajzat, aki mások szellemi képességeit elértéktelenítve, vagy mások szellemi képességeit és produktumait felhasználva és ELTULAJDONÍTVA jut előre a ranglétrán. Ez az a fajzat, aki másokat felhasználva kegyelem nélkül kicsinálja a vetélytársnak vélt alkalmazottakat. Mindig felhasznál másokat és a mások feletti irányításra törekszik. Ezért is található meg olyan sokszor vállalatok felsővezetőségében, a politikában és a pénzvilágban. Amikor hatalomra jut kegyetlenül és gátlástalanul visszaél a hatalmával. Az alatta lévőkkel rosszul, lekezelően, arrogánsan bánik, talpnyalásba és meghunyászkodásba manipulálja őket, sőt akár pszichikai terrorban is tarthatja őket képtelen elvárásokkal, kiszámíthatatlansággal és állandóan változó "szabályokkal". Hátulról, manipulatív módon mérgezi meg a munkahelyi atmoszférát, aminek következtében hanyatlik a kollektíva produktivitása. Nagyon rossz az ítélőképessége és rossz döntéseket hoz, ami káros befolyással van munkaközösségekre, közösségekre és társadalmakra. Nincs szociális érzékenysége, de majdnem mindig gyanakvó és paranoiás. Másokat használ fel, hogy hatalomra jusson, ám amikor eljön a hála ideje, akkor a segítőit hálából kirúgja, elhetetleníti vagy faképnél hagyja. Legrosszabb esetben a saját segítőire keni minden bűnét, amit a hatalomra jutása sötét útján elkövetett.
12. A gyermek pszichopata
A szociopátia/pszichopátia tünetei már 3 éves kortól mutatkozhatnak. Ez a fiatal delikvens már zsenge korban lengeti a pszichopátia vörös zászlóit: a hazudozást, a folytonos verekedést, durva rivalizálást, más gyerekek terrorizálását (köpködés, rugdosás, kiközösítés, megalázás), állatkínzást, tűzgyújtást, drogok kipróbálását, rongálást, manipulációt (olyan édesnek és ártalmatlannak tud tűnni, amikor rajtakapják valamin, és micsoda különleges képessége van ahhoz, hogy egymásnak uszítsa a felnőtteket!). Tinédzser korban szokványos a megrögzött lopkodás, megrögzött hazudozás, a közlekedési szabályok rendszeres áthágása, mások manipulálása, szabados nemi élet, esetlegesen a fiatalkori bűnözés. A pszichopátia/szociopátia NEM környezeti befolyás következménye, hanem genetikai kódolás eredménye, tehát itt nem csak rossz családokból származó brutálisan bántalmazott gyermekekről van szó, hanem látszólag rendes vagy gazdag családok gyermekeiről is. A különbség a rossz családi háttérből és jó családi háttérből jövő szociopaták/pszichopaták között csupán annyi, hogy az egyik egy börtöntöltelék lesz, míg a másiknak eltusolgatják a bűncselekményeit vagy olyan hatalmi pozícióba kerül, ahol minden következmények nélkül követhet el bűncselekményeket (pl. politika, pénzügy, bíróság, rendőrség, stb.). A szociopaták az élet MINDEN területén megtalálhatók, beleértve a családjainkat. Ha zsenge korban felismerjük a szociopátia jeleit, akkor szigorú és következetes szabályokkal rá lehet szoktatni a gyermeket, hogy betartsa a mások biztonságára és érdekeire vonatkozó szabályokat. A tinédzser kortól kezdve már nem igen lehet segíteni rajtuk és a pszichoterápia is csak némileg tudja őket szocializálni."
.
.
Filmajánló
Filmklub kedvelőinek is ajánlom az alábbi filmet:
A szólista
A szólista, egy tehetséges, szinesbőrű, schizofrén, hajléktalan férfi...
Ajánlom szakembereknek, betegeknek, hozzátartozóknak, gondnokoknak és laikusoknak egyaránt.
Bővebben: ITT!
Ajánlom szakembereknek, betegeknek, hozzátartozóknak, gondnokoknak és laikusoknak egyaránt.
Bővebben: ITT!
2012. január 25., szerda
Egy lehetséges válasz a történésekre...
…”A korrupció persze mindenütt körüllengi a pártok finanszírozását, elvégre a kampányok egyre több pénzt emésztenek fel, a vállalkozások meg joggal tartják a politikai tényezők jóindulatának megvásárlását az egyik leghatékonyabb lobbi tevékenységnek. Szerencsésebb országokban azonban nem szükségszerű alapfeltétele egy párt országos működtetésének az illegális és korrupt finanszírozás, így aztán vannak, akik nem is élnek vele. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a többieket is kordában tartják, lebuktatják, elrettentik a törvénytelen eszközök használatától.
Nálunk ezzel szemben csak az a párt maradhat tényező, amely átáll a sötét oldalra. Bármit is mondjanak, nem lehet más a politika. Nálunk nem. A jelenleg érvényes álszent szabályzás legálisan csak olyan kevés pénzt ad a pártoknak, amiből képtelenség hosszabb távon országos szervezetet működtetni, választási kampányokban részt venni. A törvény alkotói populista módon nem merték bevallani a választópolgároknak, hogy a pártoknak komoly pénzre van szükségük és azóta sem nyúltak a törvényhez. Így egy pártnak csak két választása van: beáll a sorba és illegálisan finanszírozza a működését, vagy lemond az országos jelenlétről és az érdemi érdekérvényesítésről. Tudjuk, hogyan döntenek.
Mivel az összes jelentős párt érintett az ügyben, kialakult a háttéralkuk rendszere, a szemben álló erők együttműködése, amikor a zavarosban kell halászni. A korrupció kartellje. Így aztán senki nem buktat le senkit, aki számít. Az ügyészség is tabuként kezeli a témát – jó példa erre a Grippen vadászrepülők rendelése, a sok százmilliárdos ügylet nem éri el az ügyészség ingerküszöbét, esze ágában sincs elkérni az iratokat a svédektől.
A Fidesz és az MSZP hiába vív elkeseredett háborút, hiába tekinti egymást ellenségnek, ha kell, remekül együtt tudnak működni, amire a kereskedelmi rádióadók frekvenciájának elosztása volt az egyik leglátványosabb példa. A budapesti városházán bennfentesnek számító informátorom szerint hasonló a helyzet a Margit-híd felújításánál: a híd egyik felén Simicska Lajos, a híd másik oldalán Puch László cégbirodalmának alvállalkozói végzik az érdemi munkát. Ők azok, akiket a sajtó némi szépítéssel a két nagy párt „gazdasági háttérembereként” szokott emlegetni. Kevésbé diplomatikusan: ők nyúlják le az állami és az önkormányzati megrendelések költségeinek egy számottevő részét, amiből részben áttételeken keresztül a pártokat finanszírozzák, részben pedig a maguk és a lefizetett klientúra zsebét tömik.
Ezt persze nehéz, szinte lehetetlen bizonyítani, nem véletlen, hogy az utolsó igazán nagy ügy, ami kibukott, a Tocsik-ügy volt, de ott sem látni tisztán a mai napig. Kezdetben ügyetlenül dolgozott a párt-maffia, például Varga Tamás, aki Simicska előtt volt a Fidesz gazdasági háttérembere, még hazatelepülők nevében vámmentesen behozott luxusautókkal üzletelt, majd számlagyártással áfát nyúlt le, le is bukott, el is ítélték. Ma már azonban profi módon ügyködnek, a pénz útja követhetetlen…
…a pénz jó része útközben magánzsebekben köt ki. Az állami és önkormányzati beruházások így eleve megdrágulnak, ráadásul nem azok kapják a megbízásokat, akik a legjobban és a legolcsóbban dolgoznak. A korrupció pedig megfertőzi az egész gazdaságot.”
Talán a gazdasági veszteségnél is nagyobb a társadalmi és a politikai kár. A korrupció mindent átsző, a pártokat, a politikát pedig nem kis mértékben olyan emberek irányítják, akiket soha senki nem választott meg, akikről a legtöbb választó valószínűleg nem is tud.”
A teljes cikk megtekinthető: ITT!
2012. január 23., hétfő
A hely szelleme…
Sokan, sokszor mondták, vagy írták már meg a blogon, hogy az intézménynek – finoman szólva is - nagyon rossz az aurája… Mások egyszerűen azt mondják, hogy a hely elátkozott… Ijesztően hangzik…
Emlékeznek még, hogy az otthon megnyitását követően a talajban lévő mérgező anyagok miatt, nem adtak engedélyt konyhakert művelésére, sem állattartásra! Már pedig akkoriban ez bevett gyakorlat volt mindenhol, mivel a lakók részére hasznos munkaterápiás lehetőséget teremtett, hozzájárulva az élelmezésükhöz…
Talán azt is sokan tudják, milyen sok munkatársat és ellátottat veszítettünk el súlyos, daganatos megbetegedés következtében…
Jó lett volna, jó lenne méréseket végezni az intézmény egész területén, hogy megnyugtató válaszokat kapjunk, vagy/és megfelelő intézkedéseket hozzunk a jövőre nézve…
A fenti néhány gondolat után az alábbi írást kívánom közreadni, további gondolattársításra ösztönözve az olvasókat…
…”Abban az időben a szovjet párt főtitkára Jurij Andropov volt, a magyaroké pedig Kádár János. Ők 1956 óta nagyon jól ismerték egymást. Tehát vagy Usztyinov, vagy Kulikov arról értesült, hogy a Magyar Néphadsereg igen fontos szervezeti egységét, a teherautókat és a szállító járműveket koordináló főpocsoport főnökség – szóval az illetékes hadfi – kiadta gebinbe, akkori nevén GMK-ba üzemeltetni. Ez szemet szúrt a szovjet hadvezetésnek.
Tájékoztatásul csak annyit, hogy akkor zajlott a szovjet-afgán háború, és akkor rengett a föld a lengyel pártvezetés alatt is.
…a magyar pártvezetés fejére olvasta, hogy nem lehet, nem szabad gebinbe kiadni a hadsereg egy igen fontos részét. A hadseregben pedig nem létezhetnek GMK-k. A szovjetek nagyon pontosan informáltak voltak a magyar gazdaság újkeletű intézményéről, a gazdasági munkaközösségről, illetve GMK-ról. Ez már kapitalizmus.
…mit tudott a szovjet vezetés a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet katonák magángazdálkodásáról. Tudott-e arról, hogy például Kiskunhalason működött a legnagyobb illegális és fekete szovjet üzemanyag kereskedés? A kiskunhalasi szovjet laktanya kerítésén keresztül folyt a maszek világ és a Vörös Hadsereg közötti kereskedelem. Hordószám értékesítették a kis szovjet katonák a drága szovjet benzint. Természetesen mélyen ár alatt. Nagy konkurencia volt ez az akkor ÁFOR-nak. Éppen ezért felfigyeltek erre a gyakorlatra a magyar hatóságok, de beavatkozni nem tudtak, mert a szovjet laktanya külön territórium volt abban az időben, oda a magyar szervek ellenőrizni nem mehettek.
De maradjunk annyiban, hogy Kádár meghallgatta a szovjet főhatóságot, utána rendkívüli politikai bizottsági ülést tartottak. De azért Kádár nem hagyta annyiban a feljelentést. Néhány hét illetve hónap múlva a döntést végre is hajtották. Czinege Lajos hadseregtábornokot, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterét felmentették, miniszterelnök-helyettest csináltak belőle. Czinege beöltözött civilnek, felvette a szürke kassa civil öltönyét. Többet soha nem foglalkozott a hadsereg ügyeivel, a GMK-kal sem. Persze maradt a GMK, mert új honvédelmi miniszter kezdett gazdálkodni Magyarországon, Oláh István volt a neve. Oláh István korábban vezérkari főnök volt, talpig katona, okos kis ember, tiszántúli-féle.”
Bárkivel megosztottam eddig az intézményben felmerülő problémákat, szinte mindenki ugyanarra a problémahalmazra vezette vissza az eseményeket, leszögezvén: bizonyára nem véletlen, hogy azon a helyen (régióban) történhet meg ilyesmi, illetve a problémák ilyetén kezelése, elodázása, ahol az olajügyek voltak…
Persze ez az olajügy, nem az az olajügy… Egy biztos, valahol, valamikor elkezdődött…
Azt pedig tudjuk, hogy ami egyszer elkezdődik, az valamikor véget is ér…
Nincs kizárva azonban az sem, hogy a hely szellemének idegenségét még jobban, egy korábbi, a Budavári Palotában rendezett Holocaust Magyarországon című kiállítás dokumentuma (Tájékoztató egy 1919. március 20-án Lembergben tartott zsidó gyűlésről) alapján érthetjük meg (részlet):
"Arra törekedjetek, hogy a közhivatalokat is a mi sorainkból töltsék be. Ne magyarosítsátok többé neveiteket, átok a kikeresztelkedőkre. Jehova velünk van. Ezredéves vándorlásunknak vége lesz, új hazát nyerünk a DUNA–TISZA közén."
"Arra törekedjetek, hogy a közhivatalokat is a mi sorainkból töltsék be. Ne magyarosítsátok többé neveiteket, átok a kikeresztelkedőkre. Jehova velünk van. Ezredéves vándorlásunknak vége lesz, új hazát nyerünk a DUNA–TISZA közén."
Lásd még: ITT!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)