2011. február 22., kedd

Az igazság helyben II.


Perennis kérdései*

  1. Lefoglaltak-e gazdásági iratokat az intézménynél?
    1. Igen.
    2. Közöd hozzá?

  1. Kivágták-e a fákat az intézmény területén?
    1. Sajnos igen.
    2. Csak a beteg fákat! Megmondták…

  1. Folyik-e per, zsarolás, bántalmazás, valamint szexuális bűncselekmény miatt?
    1. Sajnos igen.
    2. Ez csak rágalmazás! Miattatok van ez is!

  1. Lefestették-e a kerítést a koncert bevételéből?
    1. Nem.
    2. Mást vettek belőle… Különben is, megkapták az osztályok már régen! Csak tagadják!

  1. Igaz-e, hogy csak 33 fő beteg szokott nyaralni, és nem tart velük a rájuk akaszkodó 76 fős slepp?
    1. Nem igaz. Ráadásul a lakók duplán fizettek, és a pénzüket sem kapták vissza évek óta!
    2. Csak a lakók, a kísérők nyaralnak, és néhány kiskorú gyermek, akiket nem tudtak a szülők elhelyezni arra az időre! Bebizonyítottuk, ott van a tábori névsor! Hazudtok!!!!!

  1. Kikérte-e valaha is, bárki, őszintén az ön véleményét?
    1. Soha. Ha mégis, csak azért, hogy kiszedjék belőlem, hogy miről mit gondolok, hogy aztán hátba támadhassanak vele!
    2. Mindig!!! Őszintén beszámolok feletteseimnek a kollégákról, mindent elmondok róluk amit megtudok, meg amit gondolok!

  1. Megbecsülik-e önt és munkáját?
    1. Sem a személyemet, sem a munkámat…
    2. Csak azét, aki megérdemli! Év végi jutalmazások, ingyen ebéd, ingyen üdülés…

  1. Részt kíván-e venni a további jogsértésekben?
    1. Soha többé…
    2. Eddig sem sértettem meg semmit, csak a betegeket, és a dolgozókat! Mert megérdemlik!


*a b. válasz a jelenlegi vezetés és holdudvara válaszát tükrözi, az a. válasz, pedig a mienkét!

 Folyt. köv.


Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

2011. február 21., hétfő

IJESZTEGETÉS MINDEN ALAP NÉLKÜL AVAGY ILYEN HA VALAKI NEM ISMERI AZ ŐT MEGILLETŐ JOGAIT

Számos alkalommal hallottam az általam kifogásolt csendben maradóktól, hogy nem azért nem lépnek/szólnak az ügyben, mert nincs arra vonatkozó saját véleményük, hanem azért, mert félnek, hogy megnyilvánulások esetében elvesztik az állásukat. (magyarul mondván: kirúgják őket!)

Egyre többen ismerik fel, hogy az állam számára sokkal többet ér a csupán csak az adott szakterületén képzett, de általános ismereteiben (legyen az műveltség, vagy más adatok) "homály" állampolgár, sőt mind többen látjuk, hogy a tudatos "információáramlat" is legfeljebb csak "Győzike-show" szintű és értékű.

Így aztán számos alkalommal és helyről értesülhettünk pl. arról, hogy a valóban elismerésre méltó helytállású életmentést milyen pártállású és beosztású megyei vezető "követte el", amely infók mellett természetesen szóba sem került, hogy a Veránka szigeti önkormányzati üdülő felújítására még ebben a nehéz helyzetben is jutott 118, 8 milcsi önerő, miközben pl. a Juhar utcai gyermekek otthonára csak majd 5 "milkót" sikerült "kiszorítaniuk", pedig mindkettőre mintegy 75 milliós pályázati összeg esett. 

Naná, hogy a nyilvánvalóan csak a kiváltságosok által használható (ezt csak az vitassa, akinek a postaládájában arról, nevére szóló értesítés lapul, hogy mint közalkalmazott igénybe venni jogosult az önkormányzati tulajdonú üdülőt, pl. üdülési csekkje (ha kapna) felhasználásával) szóval a csupán egyesek által igénybe venni lehetséges üdülőről is csak azt követően szerezhetett tudomást a "nagyérdemű" amikor az ott tartózkodás indokát volt muszáj megjelölni, addig egy szűk körön kívül ki tudott arról, hogy mire is megy el ennyi pénz?

Kb. ugyanennyire hiányos (sőt a valósággal ellentétes tartalmú) a tájékoztatás az egyes közalkalmazott dolgozókat megillető jogosultságok terén. Vegyük pl. azt a fent említett "kirúgás" lehetőségét. Na itt aztán valóban megy ezerrel az etetés. Mindenekelőtt tisztázzuk is, hogy itt nem egy magántulajdonú vállalkozásról, hanem egy "közintézményről" van szó, vagyis a vezető nem egyben a korlátlan joggal rendelkező cégtulajdonos is egyben, aki csak úgy elküldhet bárkit is.

A vonatkozó jogszabály (a közalkalmazottak jogállásásról szóló Kjt.) alapján ugyanis egy közalkalmazottat nem lehet csak úgy egyszerűen kirúgni. A közalkalmazotti jogviszonyának szándékos megszüntetéséhez vagy az intézmény adott álláshelyének megszüntetésére vonatkozó megyei közgyűlési határozat (hát ez elég fura lenne, az egész közgyűlést "rábeszélni" egy álláshelynek megszüntetésére az adott dolgozó kirúgathatósága érdekében) vagy a dolgozóval szemben "munkaköri kötelezettségének lényeges és vétkes megszegése miatt" indított fegyelmi eljárás során hozott elbocsátás fegyelmi büntetés szükségeltetne.

Mielőtt bárki is azt hinné, hogy a vezető ezt a fegyelmit laza könnyedséggel intézi, jó ha tudják, hogy csak igen megalapozott indokolás esetén nem helyezi vissza a munkaügyi bíróság a fegyelmileg kirúgott dolgozót, a munkáltatót elmaradt munkabér, sőt kártérítés megfizetésére kötelezés mellett, így a kirúgással való fenyegetődzés ugyan valóban ijesztő lehet, csak éppen valóságtartalom nélküli
Egy közalkalmazottat - valós fegyelmi vétsége nélkül - végleges jelleggel kirúgni nehezebb, mint megmászni a Mount Everestet! Tudom, a kirúgással való fenyegetődzés esetén sokan inkább a közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetését választották (elesve ezáltal számos őket megilletőtől: felmondási idő, végkielégítés, stb.) de igencsak meglepődtek volna, ha a másik utat választották volna, mert még a mai napig is ott dolgoznának, hiszen közalkalmazottat nem lehet csak úgy kirúgni.

Mindezekre tekintettel tehát az egyeseknek az ügybeni hallgatásának nem lehet valós indoka és magyarázata az állásukat féltés, mert akárhogy is "vergődne" a vezető, a közalkalmazott munkavállaló jogviszonyának megszüntetése neki önmagának "túl nagy falat".

NE HIGGYÜNK AZ EZZEL FENYEGETŐDZŐNEK!

2011. február 19., szombat

BEKÖSZÖN(T)ŐKÉNT!

Megköszönve a megtiszteltetést, hogy a blog "alkotói közösségének" tagja lehetek pár szóval üdvözölném a blog minden olvasóját, legyen az bármely oldal elkötelezett híve, illetve képviselője is! Igaz ugyan, hogy minden bizonnyal számosan lesznek olyanok, akik értetlenkednek azon, hogy vajh mit is keres egy "idegen" a halasi oldalon, de a félreértések tisztázása érdekében jó tudni nekik is, hogy a probléma csak látszólag helyi jellegű, igazából és valójában bárhol, bármelyik megyében hasonló jelenségeket tapasztalhatnánk.


A valóban tisztességes emberek nézőpontja ugyanis nem szűkülhet le csupán környezetük "csőlátására", így legyen a kifogásolt jelenség akár a távoli Zala megyében, vagy a közeli Csongrádban, akkor is fel kell emelni ellene a szavunkat, hát még ha mindez ugyanazon megyében, sőt ugyanazon fenntartónk "jóvoltából"!

Abban is bízom, hogy egy valamennyire más látásmód és nézőpont valamiféle vérfrissítésként is szolgálhat a kis hazánkban igencsak általános "minden csoda 3 napig tart" szemléletet jóval meghaladó időtartamú blog szellemiségében, részben le is véve a terhek egy részét a blog eddigi (na és természetesen még ezek utáni, továbbra is) szerkesztőinek válláról. 

Aki nem csinálja, annak fogalma sincs ugyanis, hogy mindezen bloggolás valójában mekkora energiát, időt, sőt anyagi ráfordításokat is szükségeltet és aki mindezeket nem hinné, az forduljon ezen témában bizalommal Krisztiánhoz, aki nyilvánvalóan nem azért szüntette be "áldásos" (mármint egyes érintett vezetők áldásukat adták rá!) tevékenységét, mert Pál apostol módra felismerte volna az igazságot, inkább csak megjött a net- és villanyszámla?!

A magam részéről valamiféle koncentrált információs tevékenységgel kívánnék hozzájárulni az eddigiekhez, legfőképpen azzal a céllal, hogy az olvasók az eddigieknél jóval könnyebben felfigyelhessenek arra, hogyan is akarják őket átverni, becsapni és félrevezetni, akár a történések, akár az őket jogosan megilletők terén, mert a "népvakítás" az megy itt is, ott is ezerrel. Valahogy olyan ez, mint amikor valaki megállítja az embert az utcán azzal, hogy: "Önnek olyan jó fényképarca van, engedje meg, hogy egy fényképfelvételt készítsek!" Az illető boldog, hogy éppen ő az akit kiválasztottak, így a vakuvillanástól azt már nem látja, hogy a "fotós" közben - átmeneti vakságát kihasználva - lelép az ő biciklijével.

Na éppen ezen "népvakítók" miatt nem lehet szó nélkül hagyni a magukat megvédeni képtelenek, vagy arra csupán csak hozzáértésük hiánya miatt nem tudók érdeksérelmeit, ha másképpen nem, hát a valós információk feléjük történő eljuttatásával. Tisztelettel: DETONATOR
. 

Pihenjünk azt hiszem ránk fér !

.
 



Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

2011. február 16., szerda

Soha nem évül el!


"Budapest - Évek óta hiába keresi az igazát István és felesége, Zsuzsanna. A nő még 2002 nyarán fordult a rendőrséghez, mert az egyik ápoló szexuálisan zaklatta a pszichiátrián.


Az asszony szerint a vádlott, J. József beismerte a bűnösségét a rendőrségi szembesítéskor, mégis fel van függesztve az ügy.

Zsuzsanna és férje többkilónyi hivatalos papírt tesznek az asztalra. A kupacban a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettesével folytatott levelezés ugyanúgy fellelhető, mint az Igazságügyi Minisztériumhoz intézett, segítségért könyörgő írás.

- Megvan a feleségem ápolási naplója. Amikor ez az ápoló volt éjszakás, a nejem mindig rosszul volt másnap. A szakértő azt mondta, rosszulléteinek gyógyszer-túladagolás volt az oka - mondja István. - Csak később, a feleségem elszólásaiból jöttem rá, hogy mi történt. Olyanokat mondott, hogy ráfeküdt, ráesett az ápoló. Amikor bementünk a kórházba, az ápoló mindent tagadott, az első meghallgatáskor még a rendőrségen is. Később, amikor tudattam vele, hogy feljelentettük, és leadtuk DNS-vizsgálatra azt a köntöst, amiben a feleségem volt, saját maga ment be a rendőrségre, hogy beismerő vallomást tegyen.
Az asszony reméli, rács mögé kerül az ápoló, hogy megtudja: milyen kiszolgáltatottnak lenni.

Azt állította, Zsuzsanna is akarta a dolgot. Letartóztatták, és bevitték a Markóba. A tárgyaláson mégsem volt jelen. Azt mondták, tévedésből kiengedték.

- Túllépni ezen soha nem lehet - szólal meg Zsuzsanna jó egy óra elteltével. - Akivel ilyen előfordul, egyből menjen ügyvédhez, különben esélye sem lesz arra, hogy rács mögé juttassa a tettest. Remélem, elítélik a férfit, és megérzi a sitten, hogy milyen kiszolgáltatottnak lenni.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságtól kapott tájékoztatás szerint a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, ezért fel van függesztve az ügy.

- Elfogatóparancsot adtak ki az ápoló ellen. A felfüggesztés pedig azért jó megoldás, mert így nem évül el az ügy - magyarázza Cseszlainé dr. Boros Judit bírónő, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető helyettese.
Sok mindennek utána jártam a cikk után... Beszéltem a zaklató ápoló volt élettársával, kórházi dolgozókkal is. A folytatást is megírtam, de nem került még be. Hogy be fog-e, az sajnos nem rajtam múlik. Ahogy a halasi vezetők ügye sem..."



Olvasónktól kaptuk ( újságíró). Köszönjük!

Előzmény: ITT! és ITT! 


Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

2011. február 13., vasárnap

Főbűn - Bujaság


A nemi gyönyör rendetlen kívánásának vagy élvezésének bűnös készsége. „Az embert két dolog különbözteti meg az állattól: az első az evőeszköz használata, a második pedig a nemi élet kontrollja!” (Wikipédia) A buja emberből ez utóbbi hiányzik.
Az Istentől kapott, bennünk jelen lévő természetes nemi vágyat öncélúan élvhajhász aktussá silányítja. Mert a buja ember nem tud őszintén szeretni, nem akarja magát egy életre elkötelezni társa mellett, nem kíván boldogítani, hanem éppen ellenkezőleg: isteníti a szabadosságot, mindig csak kapni, leszakítani kíván. A bujaság nem ismer féket és gátat a nemi kapcsolatban, nem törődik azzal, ha bemocskolja mások becsületét, ha vét az emberi együttélés egyik alapvető és isteni parancsolaton nyugvó szabálya ellen: „Ne kívánd felebarátod házastársát…”

Nincs lelkiismeretfurdalása, ha családokat szétszakít, gyermekeket megfoszt a szüleitől, csak az önzés uralja.
Ne engedjük, hogy ez megtörténjen!

Lásd még korábbi írásunkat, a házasság ünnepe kapcsán: ITT! 



Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas

Arcbeszéd


Megtérésemet követően az egyik Istentiszteleten néztem az énekkarunk szolgálatát. Azért mondom, hogy néztem, - túl azon, hogy hallgattam – mert döbbenten vettem észre, hogy mindenki milyen szép! Azok is nagyon szépek voltak, akiket eddig a küllemük alapján nem láttam annak. Ez a szépség, nem az ő szépségük volt, hanem annak az isteni személynek a kisugárzása, akiket ők korábban befogadtak… Szépségüket, a későbbiekben sem láttam mulandónak.

Hasonló élményem volt Csíkszeredán, amikor bemutattak egy néptáncos fiút. Barátjával, akinél vendégségben voltunk – együtt táncoltak a Hargita együttesben. Vendéglátónk - akit évek múlva, az István a király csíksomlyói produkciójában láthattuk viszont – pironkodó gúnynévvel illette őt. Mivel a legény helyesnek sem volt mondható, ráadásul a gúnyneve is ártott a külső megítélésének, sajnálatot, részvétet éreztem iránta, barátnőmmel egyetembe. Aztán este együtt mentünk szórakozni, és láss csodát… Megszólalt a népzene, s ez a fiú felkért egy táncos lányt, s úgy igazán megtáncoltatta… pörögtek, forogtak… a fiú közben szólót is táncoltegyenes tartása, örömtől, büszkeségtől, öntudattól áradó arca oly széppé, igen széppé (!) és vonzóvá tette, hogy barátnőmmel nem tudtuk levenni a szemünket róla… Kiderült, hogy gúnyos becézése ellenére, igen nagy népszerűségnek örvend a lyányok körében. Ugyanazt gondoltuk… soha többé nem láttuk őt, nemhogy csúnyácskának, de még átlagosnak sem…
A hagyomány őrzőjében ugyanazt a sugárzó szépséget véltem felfedezni, mint korábban az énekkari tagok esetében… Hiszem, a két különböző alkalom ellenére, ugyanazt a Lelket láthattam áthatolni boldog lényükön. Ez a szerelem… Aki szerelmes, az megszépül… akiben szeretet van, abban szépség van.


Persze ennek az ellenkezője is igaz.
Nemcsak a bennünk levő szépség, hanem a bennünk levő gonoszság, kín is kiül az arcunkra. Az emberek indulatai, érzései nyomot hagynak az emberek arcán, tekintetén… mély nyomokat… A ráncoknak, azok arcformáló erejének átütő üzenete van. Gondoljunk csak az arcberendezés kifejezésünkre. Sokan, komoly tudományos megfigyelést szenteltek már e témakörnek.
Egyik politikai választás alkalmával, sokat tapasztalt kolléganőmnek, egy - számára ismeretlen - jelölt fényképét mutattam meg, ezt kérdezve tőle: Mit gondolsz ránézésre, erről az emberről?

- Erről? Pár másodpercig elmélyült az arc tanulmányozásában, majd leszögezte:
- Ez egy alattomos, sunyi, kétszínű, minden hájjal megkent ember. Semmi jó nem várható tőle…
- Talált, süllyedt… 
Sajnos…

Jó hír azonban, hogy mi is tehetünk azért, hogy bizalmat ébresszünk embertársainkban…
Perennis kedvenc mondása jutott eszembe ismét, amivel változtathatunk belső, lelki állapotunkon, ami külsőnkre is kellemes kihatással lehet: Mert, jónak lenni jó!



Levélküldés: ITT!           Bővülő dokumentumtárunk: ITT!
"Mert megérdemlem!"            Kiskunhalas